A költészetről írni nehéz lehet. Egy vers nem ugyanúgy hat az olvasóra, mint egy prózai mű. Ahhoz, hogy megértsd és meg tudd írni, hogyan működik egy vers, el kell töltened egy kis időt azzal, hogy elemzően gondolkodsz a versről, mielőtt elkezded a vázlatot. Ezután, amikor írni kezdesz, jobban ki tudod választani a megfelelő bizonyítékokat, és meggyőző érvelést tudsz felépíteni. Ivan Marki, az angol tanszék professzora az alább ismertetett négylépcsős megközelítést szorgalmazza. Ez segíteni fog abban, hogy kényelmesen tudj dolgozni egy verssel.
Ismerd meg a verset
Írd le a verset. Mielőtt elkezdenéd megszervezni az esszédet, olvasd el többször hangosan a verset, figyeld meg a szerkezetét, a versmértékét, a visszatérő képeket vagy témákat, a rímképletet – mindent és mindenkit, ami hatást kelt.
Mielőtt elkezdenéd fölépíteni az esszédet, győződj meg arról, hogy érted a vers nyelvezetét. A költészet, különösen más korszakokból származó versek gyakran tartalmaznak zavaros szintaxist vagy szókincset. Fogalmazd meg saját szavaiddal azokat a sorokat vagy mondatokat, amelyek különösen nehezek. Állj ellen a kísértésnek, hogy átfésüld az érthetetlennek tűnő sorokat vagy mondatokat; ezek lehetnek a vers leglényegesebb részei. Az Oxford English Dictionary jó forrás a nehéz szókincs meghatározásához.
Hogyan működik a vers?
Elemezd a verset. Mivel az esszéd nagy részét az elemzésednek kell kitennie, óvatosan közelíts hozzá. Tudva, hogy nem fogsz tudni a vers minden aspektusával foglalkozni, válaszd ki azokat az elemeket, amelyek együttesen különleges hatást keltenek. Nézz túl a szavak felszíni jelentésén, és kezdj el gondolkodni azon, hogy a versben használt technikák hogyan adnak mélységet a vers jelentésének. Hogyan működnek együtt az elemek?
Kiegészítik egymást, feszültséget teremtenek, vagy mindkettő?
Gondolkodj ok-okozati összefüggésekben, és keress összefüggéseket magában a versben. Ha például a képek egy olyan mintázatát látod, amely a beszélőre utal, nézz utána a vers más területein, hátha találsz további bizonyítékokat ugyanezen a vonalon. A költészetben a forma és a tartalom elválaszthatatlan egymástól, ezért nem szabad figyelmen kívül hagynod a kapcsolatot a beszélő mondanivalója és a mondanivalója módja között.
Hogyan tovább?
Értelmezd a verset. A vers működésének elemzését bizonyítékként használva értelmezd a verset – válaszolj a „Miről szól tehát ez a vers?” kérdésre. Az értelmezésben a vers elemeinek elemzését hozd össze, és mutasd meg, hogy ezek mit jelentenek a vers egészére nézve. Javasolhatsz értelmezést a beszélő lelkiállapotára, a vers témájára vagy a vers által keltett élmény természetére.
Például Poe „A holló” című verse egy álmot ír le? Kábítószer okozta hallucinációt? Visszaemlékezést? Miért gondolja így? Elemzésedből milyen bizonyítékok támasztják alá az elképzelésedet? A dolgozatod fő érvei akkor kezdenek formát ölteni, amikor ezzel a folyamattal küzdesz.
A vers értelmezésében nagy szabadságot élvezhetsz, feltéve, hogy állításaidat bizonyítani is tudod. Az olyan értelmezés, amely nem illeszkedik az elemzésedhez, érvénytelen lesz. M. H. Abrams, a Norton Anthology of Poetry szerkesztőjének szavaival élve: „Egy versnek nincs egyetlen, helyes értelmezése – de van egy, amelyik helyesebb, mint bármelyik másik”.
A költészet sokrétű természete megköveteli, hogy tudd, hová tartasz, mielőtt elkezded felépíteni az írásbeli érvelésedet, ezért olyan fontos a leírás és a parafrázis szakasza. A szelektív elemzésed ezekből egy kezelhető gondolathalmazra korlátozott érv formájában bontakozik ki. Miután végiggondoltad ezeket a szakaszokat, és jó jegyzeteket készítettél, készen állsz az esszé megírására.
Az esszé felépítése
Tézis
Tekintsd át a jegyzeteidet. Keress mintákat és témákat. Fogalmazz meg egy tézist, amely lehetővé teszi, hogy megmagyarázd a versben található elemek összefüggéseit és hatásait. Ha tudod, jelöld meg a tézisben a versnek az érvelésed szempontjából fontos területeit vagy jellemzőit (például a képek mintázatát vagy a döntő fontosságú sorok sorát).
Ne feledd, hogy a tézis kapcsán érvelned kell; ahelyett, hogy egyszerűen csak azt mondanád, hogy a költő bizonyos költői eszközöket használ, a tézisében utalnod kell arra, hogy ezek az eszközök hogyan működnek, és mit tesznek hozzá a vers jelentéséhez.
A tézisben nem kell részletesen kifejtened, de mutasd be a kapcsolatot a vers és az érvelésed között.
Bevezetés
Az első bekezdésnek a költő azonosításával, a vers rövid, általános leírásával, valamint – ami a legfontosabb – a tézis és az érvelés kifejtésének bevezetésével, a téma szűkítésével és behatárolásával kell megismertetnie az olvasót a verssel.
Hasznos lehet, ha a bevezetést tölcsérként képzeled el, amely kezdetben széles perspektívából szólítja meg az olvasót, majd gyorsan átvezeti őt az esszé szövegébe.
Kerüld a nagy ívű, elvont kijelentéseket, illetve az olyan állításokat, amelyeket nem tudsz konkrétan a téziséhez kapcsolni. Minél gyorsabban elrugaszkodsz az általánosságtól, és minél inkább a konkrétumokra összpontosítasz, annál hamarabb fogod magával ragadni az olvasódat.
Az érvelés felépítése
Az a megközelítés, amelyet a tézisben vállalsz, meghatározza az esszé többi részének szervezését. Egyes érvek lineáris bemutatásra alkalmasak. Ha például úgy döntesz, hogy a beszélő fejlődését egy képnek a versben való visszatérése alapján követed nyomon, akkor érdemes kronologikusan végigmenned a versen, hogy megmutasd, hogyan változik a kép jelentősége sorról sorra vagy strófáról strófára.
Nem kell azonban ilyen bemutatásra szorítkozni. Sok verset nehéz kronologikusan magyarázni; néhány vers jobban megfelel egy nem lineáris érvelésnek, amely a versben lévő ciklusokat vagy más mintákat tükrözi.
Ha az érvelésedet az által választott minták szerint szervezed, az érv többször is végighaladhat a versen, a képek eseteinek és kontextuális jelentőségüknek megfelelően.
Például egy szó formai kapcsolatban állhat a vers számos más szavával. A „hó” szó kapcsolatban áll az „áramlás” szóval, mivel rímelnek, és a „jég” szóval, mivel mindkettő a télhez kapcsolódik. E kapcsolatok jelentőségének megvitatásához a versben ugrálhatsz. Ez rendben is van, amíg érvelésedet világossá teszed, és szem előtt tartod a tézisedet.
Bekezdés
Minden egyes bekezdésnek egy-egy hiteles, a tézishez kapcsolódó és elemző pontból kell állnia. Ne feledje, hogy egy bizonyos álláspont mellett érvel, és erről az álláspontról meg kell győznie az olvasót. Minden egyes bekezdés elején egy témamondattal kezdje, és mondja el az olvasónak, hogy az adott bekezdésben az érvelésének középpontjában mi áll. A bekezdés további részében az állítással kell foglalkoznia meggyőző bizonyítékokkal. Az érvelésed hatékonysága nagyban függ attól, hogy mennyire jól építesz be bizonyítékokat a bekezdéseidbe.
Bizonyítékok felvonultatása
Nem lehet meggyőző érveket felsorakoztatni bizonyítékok nélkül, de ezeket a bizonyítékokat a saját érvelésed kontextusában kell bemutatnod. Ha pusztán egy sort vagy szövegrészt beillesztesz a dolgozatodba anélkül, hogy összekapcsolnád az érveléseddel, az nem lesz meggyőző. Próbáld meg a bizonyítékaidat egy „szendvics” információba foglalni, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó megkapja a sorok teljes hatását. Az idézet előtt írja le a bizonyítékot a vers szempontjából.
- Hol található a versben?
- Egy minta része?
Tudasd az olvasóval, hogy mit kell keresnie. Az idézet után, ha a szövegrészlet különösen nehezen érthető, magyarázd meg a problémás szintaxist vagy szókincset.
Ezután elemezd az idézetet, és mutasd meg, hogy az idézet hogyan támasztja alá a tézisedben megfogalmazott állításokat. Ez a dolgozatod legfontosabb része; itt teszed világossá az olvasó számára az értelmezésedet, és itt bizonyítod a tézisedet. Ne feltételezd, hogy az idézet magáért beszél – a te feladatod, hogy megmagyarázd azt.
Használj idézeteket
Ügyelj arra, hogy megfelelően hivatkozz a bizonyítékokra. A versből való idézés különbözik a prózai szövegből való idézéstől. Mivel a verseknél a sorok formája nagyon fontos, a sorok végét egy „/” kötőjellel elválasztva kell jelezni.
Ha háromnál több sort idézel, akkor a szövegrészletet szimpla szóközzel, behúzással, és a versben megjelenő szöveggel együtt mutasd be a szövegrészletet. Az idézetet a megfelelő, zárójelbe tett sorszám kövesse.
Konklúzió
A következtetéseknek sokféle formája van. A konklúzióban kiemelheted a kulcsfontosságú gondolatokat, felvethetsz kérdéseket a verssel kapcsolatban, vagy összekapcsolhatod a verset más irodalmi művekkel vagy tapasztalatokkal.
Itt adhatod meg a vers végleges értelmezését, amelynek mostanra már meggyőzőnek kell lennie az olvasó számára, mivel a dolgozat fő részében már bemutattad a bizonyítékaidat. A konklúzióban új gondolatokat is felvethetsz, feltéve, hogy azok szilárdan kapcsolódnak érvelésed fejlődéséhez. Ne feledd, hogy van mozgástered, de a konklúziónak természetes módon kell következnie a dolgozat fő tartalmából.
Végső gondolatok a tökéletes verselemző esszéhez
- Ha választhatsz, hogy melyik versről írj, válassz olyat, amelyik tetszik.
- Olvasd fel hangosan a verset. A füled észre fogja venni azokat a dolgokat, amiket a szemed nem vesz észre.
- Figyeld meg, hogyan néz ki a vers a lapon. A vers formája elárulhat valamit a vers működéséről.
- Ügyelj arra, hogy világosan megkülönböztesd a költőt és a beszélőt. Még az egyes szám első személyben írt verseknél is vigyázz, hogy ne feltételezz semmit a beszélőről, amit maga a vers nem sugall.
- Az értelmezésed kövesse az elemzésedet – kerüld a megalapozatlan állításokat.
- Válogass a bizonyítékok között. Korlátozd az idézetek hosszát elfogadható méretre. A néhány sornál hosszabb szövegrészeket lehetetlen lesz egyetlen bekezdésben kifejteni.
És, ami a legfontosabb: Élvezd a versolvasást és elemzést
A versek olyan művészi kifejezések, amelyek megkövetelik, hogy értékeld őket, mielőtt elkezdenéd valami megmagyarázhatóra redukálni őket. Gyakran a vers legragyogóbb elemei nagyon finomak, és előbb érezni fogjuk őket, mint megérteni. Ne feledd, nem csak azt magyarázod, hogy mit csinál egy vers, hanem azt is, hogy mit csinál veled. Te vagy az a közeg, amelyben a vers életre kel. A költészetről való írás különleges lehetőséget kínál arra, hogy kölcsönhatásba lépj egy műalkotással.
Forrás: Writing Resources – Writing About Poetry – Hamilton College