A szabadvers olyan vers, amely nem támaszkodik semmilyen meghatározott formára, versmértékre vagy rímképletre, mégis erőteljes érzéseket és gondolatokat közvetít. Ahelyett, hogy egy bizonyos szerkezet határozná meg a verset, a költő hagyja, hogy a vers a nyelv, a hangzás és az irodalmi eszközök összjátékán keresztül strukturálja önmagát.
Mi az a szabadvers?
Mielőtt megnéznénk a szabadverses vers definícióját, fontos megérteni, hogy mi nem szabadvers. A szabad verses költészet jellemzői közé tartozik a forma, a versmérték és a rímképlet hiánya, amit rövidesen bővebben is kifejtünk. De először is, ha nem tudod, mi az a forma, a versmérték vagy a rímképlet, olvasd el az alábbiakat.
A szabad verses költészet jellemzői közé tartozik a forma, a versmérték és a rímképlet hiánya.
Amikor a költészetben a formáról beszélünk, néhány különböző fogalmat kell ismernünk:
A szabad versben nincs versmérték
A versmérték a vers szótaghangsúlyok mintázatára utal. Egy szótag lehet hangsúlyos vagy hangsúlytalan, attól függően, hogy az egyes szótagok hogyan vannak kiemelve.
Vegyük például a „bombázni” szót. Itt a második szótag hangsúlyos, mert így helyezed a hangsúlyt a szóra: „bom-bázni.”
Ezt a hangsúlytalan-hangsúlyos mintát jambusnak nevezzük; egy jambikus versben egy verssor nagyjából ezt a mintát követi, szóról szóra és sorról sorra. Minden sorban is általában ugyanannyi jambus található. Más metrikai minták közé tartozik a trochee, az anapest és a daktilus.
A szabadversnek nincs rímképlete
A rímképlet rímelő szavak mintázata, jellemzően a versek minden sorának végén. Egy egyszerű rímképlet az „ABAB” rímképlet, amelyben az 1. sor a 3. sorral, a 2. sor pedig a 4. sorral rímel.
A szabadversben nincs kötött forma
A forma egyesíti a rím és a versmérték elemeit, és további követelményeket támaszt a hosszúság és a sorszámozás tekintetében.
A hagyományos olasz szonettnek például a következő követelményei vannak:
Hossz: 14 sor 2 strófában, egy oktettben és egy szesztettben.
Mérőszám: Jambikus pentameter (5 jambus soronként).
Rímképlet: ABBA ABBA CDE CDE CDE. Az utolsó hat sor rímképlete némi eltérést mutat, de az első nyolc sor mindig ABBA.
A szabad verses költészet jellemzői
Ha rátérünk néhány szabadverses verspéldára, látni fogod, hogy lehetetlen az összes szabadverses verset egyetlen tulajdonságcsoportba sorolni. Azonban sok versben megtalálható az alábbiak közül néhány vagy a legtöbb:
1. Ritmus és versfolyam
A kadencia a vers természetes ritmusára utal, amelyet a hangmagasság, a hangszín és a hangsúly változása határoz meg.
A formális szerkezetű versekben a kadenciát a vers hossza és a versmérték alakítja. Például egy jambikus vers kadenciája nem sokban különbözik a szívdobogástól, mivel a jambus a ba-dum, ba-dum, ba-dum, ba-dum, ba-dum mintát követi.
2. A forma nem követi a nyelvet
A formális költészetben a nyelv követi a formát. A szavakat úgy kell elrendezni, hogy illeszkedjenek a vers metrikus mintáihoz, rímképleteihez és egyéb követelményeihez. Természetesen a forma segíti a vers jelentését, mivel a kettő együtt működik, de a forma szabályait nem lehet megszegni (kivéve nagyon szándékos körülmények között).
A vers sorhosszát, a strófatöréseket, a belső rímeket, a kadenciát és a vers teljes hosszát a költő által használt szavak határozzák meg.
A szabadverseknél ennek az ellenkezője igaz: a forma követi a nyelvet, mint egy szabott öltöny. A vers sorhosszát, a strófatöréseket, a belső rímeket, a ritmust és a vers teljes hosszát a költő által használt szavak határozzák meg.
3. Nem egységesek a sorok és a minták
A szabadverses költészet egyik legszembetűnőbb jellemzője az egységes sor- és strófahossz hiánya.
A szabadverses versben a soroknak és a strófáknak nem kell egységesnek lenniük.
Egy formális versben a sorok hasonló hosszúságúak lesznek egymáshoz, és minden strófa előre meghatározott sorokat tartalmaz.
4. Kísérletezgetés a helyekkel
Mivel a szabadverseknek nincs meghatározott hosszúságuk, úgy játszhatnak a térrel az oldalon, ahogy a formális versek nem.
Mivel a szabadverses verseknek nincs meghatározott hosszúságuk, úgy játszhatnak a térrel az oldalon, ahogy a formális versek nem.
Mit jelent ez? Íme három szabadverses verspélda, amelyek az egész oldalt kitöltik, ahelyett, hogy csak a balra süllyesztett, egységes sorokhoz ragaszkodnának:
- „Dekonstrukció„: C. Liu.
- „A Juan Marcos Huelga iskola szabályai (még a ki nem mondott szabályok is)” írta Lupe Mendez.
- „Hattyú és árnyék” (John Hollander).
5. Prózai tulajdonságok a szabadversben
Mivel a formális költészet ragaszkodik egy bizonyos formához, ezek a versek mindig „versben” íródnak. A szabadverses versek ezzel szemben kölcsönözhetnek a próza tulajdonságaiból, egyszerű nyelvezetet és mondatszerkezetet használva a költői gondolatok megerősítésére.
A szabadverses versek kölcsönözhetnek a próza tulajdonságaiból, egyszerű nyelvezetet és mondatszerkezetet használva a költői gondolatok megerősítésére.
Ez eltér a prózaversektől, amelyek nem sorokban és strófákban, hanem mondatokban és bekezdésekben írt versek. a prózavers saját, egyedi formája, de a szabadversek a prózaversből, valamint a költészet számos más formájából is kölcsönözhetnek tulajdonságokat.
6. A szabadverset tömör képi világ jellemzi
A formátlan verseknél, különösen a rövid szabadverseknél fontos, hogy tömör, élénk képi világot teremtsenek. Egy vers nem biztos, hogy hatással van az olvasóra, ha az olvasó nem tudja elképzelni a verset, és mivel nincs forma, amire támaszkodhatna, a szabadvers-versnek a képiséggel kell kompenzálnia.
A szabad verset a költők gyakran használják arra, hogy a káoszból értelmet teremtsenek, hagyva, hogy a nyelv új formákat, ötleteket és képeket fejlesszen ki.
Hogyan írj szabadverset? 5 profi tipp.
Most pedig nézzük meg, hogyan kell szabadverset írni. Mivel a szabadversek hossza, formázása és szándéka korlátlan, nincs egyetlen módja annak, hogyan kell megírni bármelyik darabot. Végül is a szabad verset a költők gyakran használják arra, hogy a jelentésből formát hozzanak létre, így ha lenne egy egységes módszer arra, hogyan kell szabadverset írni, akkor ezek a versek sokkal kevésbé lennének változatosak és érdekesek.
Ennek ellenére a következő 5 tippre támaszkodhatsz a versed létrehozásához, nagy figyelmet fordítva a szabadverses költészet korábban leírt jellemzőire.
#1. Kezdj egy mentális képpel, érzelemmel, ötlettel
A legjobb költészet nem egyszerű nyelven fogalmaz meg egy gondolatot, hanem élénk képekkel illusztrálja azt.
A saját versedben azokkal a gondolatokkal és képekkel kezdd, amelyekből a verset formálni szeretnéd. Ezeknek az elemeknek nem kell a művedet kezdeniük, de valószínűleg ezek alkotják majd a magját annak, amit írsz, formát és tartalmat adva a szabadversednek.
#2. Hallgass a szívedre. A belső hangodra.
A szabad versek írásának egyik öröme – és egyben kihívása – a forma határtalansága. Ahelyett, hogy az érzéseidet előre meghatározott struktúrákba illesztenéd, az érzéseid strukturálják magát a verset. Ez rendkívül felszabadító és egyben rendkívül megalázó is lehet.
A szabad verset a költők gyakran használják arra, hogy formát adjanak érzéseiknek. Mint ilyen, neked is meg kell próbálnod ugyanezt tenni, és ezt úgy érheted el, ha követed a szíved hangját.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy nyíltan és őszintén kell beszélni a lapon, ki kell kapcsolni a belső kritikust, és először a szavakat kell leírni.
Még csak nem is kell verssel kezdened: írhatsz egyfajta prózaverset, és később szerkesztheted. A formai kérdések, mint például a sortörések, a strófatörések, a behúzás és a folyás, felmerülhetnek, miután már leírtad a szót. Ez az agyadra tartozik – de előbb írj szívből, és tedd ezt önszerkesztés nélkül.
#3. Ne zárd le a sorokat konkrét főnévvel vagy igével.
Minden versírás tartós szabálya, hogy a sorokat konkrét főnevekkel és igékkel fejezzük be. Konkrét alatt olyan szavakat értünk, amelyek vizuálisak – például a „tégla” szót vizualizálhatod, de a „neologizmus” szót nem.
Minden versírás tartós szabálya, hogy a sorokat konkrét főnevekkel és igékkel fejezzük be.
Általánosságban elmondható, hogy a legjobb, ha nem fejezzük be a sorokat más beszédrészekkel. Néha lehet melléknévvel vagy akár határozószóval zárni egy sort, de a névmások, cikkek, elöljárószók, létigék és kötőszók ritkán hasznos zárószavak.
A végszavak az olvasót arra irányítják, hogy mi a legfontosabb a sorban, különösen azért, mert a sor- és strófatörések kiemelik ezeket a végszavakat.
#4. Játssz a sorok közti szünetekkel.
Mi a szabad vers formakísérletek nélkül? A szabad versforma lehetővé teszi a költők számára, hogy ha kell, az egész oldalt elfoglalják, és a legegyszerűbb módja az oldaltérrel való játéknak a sortörésekkel való játék.
A legjobb sortörések két dolgot érnek el. Először is, kiemelik a sorban lévő legfontosabb szót vagy kifejezést, általában konkrét képeket emelve ki. Másodszor, szüneteket iktatnak be a szavak áramlásába, lehetővé téve, hogy bizonyos gondolatok megragadjanak az olvasóban, és megteremtve a vers ritmusát.
Ha mélyebbre ásunk, a sortöréseknek két típusa van: a megszakított és az enjambált sorok. A megszakított sor az, amikor a sor egy pont, pontosvessző, kötőjel vagy kettőspont után megszakad. Ez akkor is előfordulhat, ha a sor vesszővel vagy egy mondat befejezésével ér véget, ahol egyébként is lenne természetes szünet. A megszakított sorok a gondolat teljességét hangsúlyozzák.
A zárójeles sorok olyan sorok, ahol egy sortörés megszakít egy befejezetlen gondolatot. Ezek a sorok általában nem végződnek írásjelekkel, és a gondolat folyamatosságát hangsúlyozzák, gyakran ugyanazon sorokban különböző gondolatokat állítanak egymás mellé.
Mivel a térrel való kísérletezés a szabadverses költészet egyik jellemzője, a költők tovább játszhatnak a sortörésekkel, ha az egész oldalon behúzással, a verssorok középre vagy jobbra süllyesztésével, valamint a szövegbe behúzásokkal és hézagokkal is beilleszthetők.
A sortörésekkel való kísérletezés legjobb módja, ha megfigyeljük, hogyan csinálják ezt más költők. Nézd meg az általunk megadott szabadverses verspéldákat, köztük a hosszabb-
#5. Szerkeszd bátran a versedet.
Ha szabadversed publikálását tervezed, fontold meg a versed szerkesztését a folyékonyság, az érthetőség és a hatás érdekében.
Győződj meg róla, hogy a vers ritmusa ott folyik, ahol szeretnéd, és ott törik meg, ahol szeretnéd, hogy megtörjön. Győződj meg róla, hogy minden kép éles, érthető, és egyértelműen kapcsolódik a vers témájához. Használj sortöréseket a fontos képek kiemelésére, és használj strófákat a képek rendszerezésére és egymás mellé állítására.
Végezetül fontold meg, hogyan kezdődik és végződik a vers. Másképp végződik a vers, mint ahogyan kezdődött? Minden sor az előző sor gondolataira épül? A vers befejezése inspirálja, oktatja, provokálja, izgatja vagy lehűti az olvasót?
Remélem, ez a néhány útmutató némiképp segítségedre lesz abban, hogy megírd az első szabadversedet, vagy tökéletesítsd a korábbiakat.
Forrás: How to Write a Free Verse Poem | Writers.com